Mit kíván a magyar nemzet? Amit sokan mások!

Mit kíván a magyar nemzet? címmel olvasták fel a márciusi ifjak 1848. március 15-én híressé vált 12 pontjukat. A kérdés azonban most is aktuális, a felmerülő autonómiaigényeket pedig az érintett országok rendre azzal ütik el, hogy ez nem európai megoldás. Nos, egy angol nyelvű geopolitikai magazin rámutatott: Európa autonómia- és függetlenségi törekvésektől és igényektől „hangos".

A Geopolitical Futures érdekes térképet tett közzé. Ezen feltüntette, melyek azok az európai területek illetve etnikai kisebbségek, amelyek elégedetlenek jelenlegi közigazgatási helyzetükkel. Nos, a térkép meglepően színes.

A Geopolitical Futures két kategóriába sorolja az igényeket, célokat: autonómia, illetve teljes függetlenség. Meg kell jegyeznünk, előbbiből van kevesebb.

A térkép alkotói szerint - többek között - Frízföld (Hollandia), Lappföld (Norvégia, Finnország, Svédország, Oroszország), Normandia (Franciaország), Elzász (Franciaország), Karintia (Ausztria) vagy éppen Rijeka és Isztria (Horvátország) mellett autonómiát szeretnének a határon túli magyar területek: Felvidék, Vajdaság, Kárpátalja, Partium.

És még a másfél tucatnyi kutató által „lakott" Ian Mayen-szigetek is (Norvégia)...

Ezzel szemben Székelyföld már a szeparatista területek között szerepel többek között Aaland-szigetek (Finnország), Feröer-szigetek (Dánia), Flandria, Vallónia (Belgium két része), Korzika (Franciaország), Szardínia, Szicília, Lombardia, Dél-Tirol (Olaszország), Skócia, Wales, Észak-Íroszrág, Gibraltár, sőt a Man-sziget (Egyesült Királyság) mellett. Spanyolországban Madridon kívül minden történelmi területet ide sorolnak: Galíciát, Andalúziát, Leont, Baszkföldet, Katalóniát, Kasztíliát és a Baleári-szigeteket is!

Jelentős a szeparatista törekvés Bajorországban (Németország), Morvaországban (Csehország), Sziléziában (Lengyelország), de a szomszédos Moldovában is, ahol Transznisztria mellett Gagaúziának is vannak elszakadási elképzelései.